2. lecke (Leciono Du)

Nos, ha ezt a leckét kezded olvasni, akkor az azt jelenti, hogy érdeklődsz az eszperantó nyelv után, ami már egy hatalmas eredmény!

Most az eszperantó egyik legfontosabb jelenségével, az ésszerű szóképzésről fogunk tanulni, amit különböző képzőkkel (előtagokkal és utótagokkal) érnek el. Egyelőre nem elég nagy a szókincsünk ahhoz, hogy sok ilyen képzővel megismerkedhessünk, de azért néhányat bemutatok.

mal-

A mal- képzővel egy szó ellentétjét fejezzük ki, minden szófajnál nyugodtan használhatjuk ezt az előtagot.

bona (jó) – malbona (rossz)

pura (tiszta) – malpura (piszkos)

sana (egészséges) – malsana (beteg)

amas (szeret) – malamas (utál)
amiko (barát) – malamiko (ellenség)

-in-

Az –in- képzővel főnevekből képzünk női alakot. A képzőt a szótő mögé és a főnevet lezáró –o végződés közé ékeljük be.

patro (apa) – patrino (anya)
kato (macska) – katino (cica)

vir-

A vir- előjárót akkor használjuk, ha valaminek határozottan ki akarjuk fejezni a hímneműségét.

virkato (kandúr) – kato – katino

Ha általánosságban beszélünk egy főnévről, akkor nincs szükség a nemképzők kirakására.

Sally estas instruisto.

Ne

A tagadás kifejezésére a ne szócskát használjuk, amit egyszerűen a tagadni kívánt ige (mondatrész) elé tesszük.

ne faras (nem csinál)

Ragozzuk most el az estas igét jelen időben!

esti

mi estas (én vagyok)

vi estas (te vagy)

li estas (ő van H)
ŝi estas (ő van N)
ĝi estas (ő van S)
ni estas (mi vagyunk)
vi estas (ti vagytok)

ili estas (ők vannak)

Az eszperantóban (hasonlóan a többi nyugati nyelvhez) három eset van  egyes szám harmadik személyben. Ezekben a névmásokban különleges betűk is szerepelnek, ezért külön-külön átvesszük őket. Az eszperantó ábécével, fonetikával részletesen foglalkozunk majd a negyedik leckében.

li: hímnem, kiejtése egyértelmű

ŝi: nőnem, kiejtése [si]

ĝi: semlegesnem, kiejtése [dzsi]

Ezeken kívül több nem teljesen elfogadott, illetve nem túlságosan elterjedt névmás létezik a nyelvben, ezeket itt most egy füst alatt felsorolnám.

oni: A határozatlan, illetve általános alany kifejezésére használható mind egyes, mind többes számban. Ez a forma teljesen hivatalos.

ĉi: Az E/2 megkülönböztetésére használható ez a névmás. (Mivel a vi E/2-t és T/2-t is kifejez.) Ez a forma is használható, de nem feltétlenül szükséges.

si: Visszaható névmás, legtöbbször (szinte mindig) tárgyesetében fordul elő (sin), amit majd részletesebben is át fogunk venni ebben a leckébe. E/1 és E/2 esetben nem használjuk.

ri: Ez már egy nem túl gyakori forma, tulajdonképpen az emberi semlegesnemről van szó. Tehát, ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk megmondani, hogy a személy nő vagy férfi, akkor használhatjuk ezt.

A névmások tárgyesetét a tárgyeset ragjával fejezzük ki, mint ahogy már a „si”-nél is észrevehettük.

La patrino lavas la knabon. Ŝi lavas lin. (lavas – mos)

A névmások állhatnak birtokos esetben is, ezt az –a raggal fejezzük ki.

Li estas mia knabo.

A birtokos névmások ugyanúgy megkapják a főnevek ragjait, mint a szintén a-ra végzdő melléknevek.

Mia amiko amas mian fratinon.

Miaj amikoj amas miajn fratinojn.

Vortaro

bela	szép	papero	papír
granda	nagy	plumo	toll
nova	új	taso	csésze
sana	egészséges	amas	szeret
seka	száraz	lavas	mos
varma	meleg	petas	kér
akvo	víz	portas	visz
butiko	bolt	renkontas	találkozik
limonado	limonádé	skribas	ír